Új adónemek 2013-tól

Két új adónemet vezet be a törvényalkotás 2013. január 1-től:
1.       Kisvállalkozók tételes adója – KATA
2.      Kisvállalati adó – KIVA
KATA
Alapvető jellemzője a jól számolható és kalkulálható adó teher és az  egyszerű adminisztráció.  Az adó havi 50.000,-, vagy 25.000,-Ft. De kinek, hogyan, milyen feltételekkel?
A legkisebb és csak magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozások jelentkezhetnek ezen adónem hatálya alá, konkrétan:
          egyéni vállalkozók
          egyéni cégek
          közkereseti társaságok
          betéti társaságok
A „legkisebbség” ezen adónem esetében azt jelenti, hogy csak azokra a vállalkozásokra vonatkozik a havi 50.000,- Ft-os adó teher akinek a bevétele  éves szinten, időarányosan számítva a nettó  6 millió Ft-ot nem haladja meg és a vállalkozásban az egyéni vagy társas vállalkozó személyesen végzi a tevékenységet. A 25.000,- Ft-os adóteher akkor lép be, ha a személyesen közreműködő tagnak van máshol főállású jogviszonya és a társas vállalkozásban való közreműködést az mellett látja el.
A 6 millió Ft-os bevételi küszöb átlépése után az adó már a 6 millió Ft-ot meghaladó rész 40%-a.
A havi 50.000,- illetve 25.000 Ft kiváltja a vállalkozásba bejelentett egyéni vagy társas vállalkozó
          vállalkozói SZJA-ját, a vállalkozói osztalék alap utáni adót
          a társasági adót
          a vállalkozó magánszemély jövedelmét terhelő SZJA-t és járulékokat
          a vállalkozást terhelő szociális hozzájárulási adót, eho-t és szakképzési hozzájárulást.

Vagyis ha a vállalkozásban csak a társas vállalkozó „dolgozik” egyedül és nem lépi át a bevétele a 6 millió Ft-ot akkor csak havi 50 vagy 25 ezer Ft adót kell fizetnie.
Az adó nem váltja ki a vállalkozásnál nem egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatott személyek bérezésével kapcsolatos adókat és járulékokat.
Van azonban számos korlátozó tényező is ami a választást és  az adónem hatálya alatt maradást gátolja. Ezek:
Nem választható az adónem, ha a vállalkozás által gyakorolt  tevékenységek között az alábbiak benne vannak:
a, 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
b, 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
c, 68.20 Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Nem jelentkezhet be a vállalkozás az adónem alá, ha adószámát a bejelentést megelőző 2 évben törölték vagy felfüggesztették.
A jogszabály az adónemmel való visszaélések elkerülése érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a vállalkozás számára, ha az  éves szinten számított bevételeiből 1 millió Ft-ot meghaladó összeg ugyanattól a partnertől származott. Ebben az esetben annak a ténynek a hiányát kell bizonyítani, hogy a szerződés nem munkaviszonyt leplez. Akkor nem minősül munkaviszonynak a jogviszony, ha az alábbi feltételekből legalább 2 teljesül:
1.       A bejelentett kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte, vagy végezhette
2.       A bevételek legalább 50%-a nem attól a partnertől származott akitől az éves szinten 1 millió feletti bevétele is volt
3.       Az a személy akitől az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára
4.       A tevékenység végzésének helye  a kisadózó birtokában áll.
5.       A tevékenység végzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket nem attól a partnerétől kapta akitől az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétele származott
6.       A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
Adminisztrációs terhek:
·         Az adóalanyiság bejelentéssel jön létre, a bejelentést követő hónap 1. napjától. Kezdő vállalkozás is választhatja.
·         Nem csak a vállalkozást, hanem a tevékenységben személyesen közreműködő kisadózó vállalkozót is be kell jelenteni a vállalkozás bejelentésével egyidejűleg.
·         Év közben bevallási kötelezettsége a KATA-s adózónak nincsen, csak a havi 50 vagy 20 ezer Ft-ot kell utalnia, minden hó 12-ig
·         Folyamatosan csak a bevételek nyilvántartásáról kell gondoskodni és következő év február 25-ig a bevételekről nyilatkozatot benyújtani.
·         A kisadózó által kibocsátott számlán fel kell tüntetni, hogy „Kisadózó”
·         A kisadózó vállalkozásra nem vonatkoznak speciális  Áfa szabályok , tehát ha  ÁFA-s  számlákat bocsát ki akkor az Áfa is beleszámít  6 millió Ft bevételbe és az ÁFA-t be is kell  vallani és fizetni,  vagyis célszerű a KATA-s vállalkozónak ÁFA mentes státuszt választani..
·         A kisadózó vállalkozás státuszát az adóhatóság megszünteti ha
 adótartozása a naptári negyedév végén meghaladja a 100 eFt-ot,
ha terhére számla vagy nyugta adási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett munkavállaló alkalmazása, vagy tisztázatlan eredetű áru forgalmazása  miatt bírságot szabtak ki.
adószámát jogerősen felfüggesztették
·         Az adóalanyiság  a megszűnést követő 24 hónapon belül újra nem választható
Adófizetési kötelezettség áttéréskor
Kettős könyvvitelről történő áttérés esetén a korábbi évek felhalmozott eredménytartalékát le kell adózni osztalék utáni adót kiváltó adóval. Ezt az adót 3 év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni.
Helyi iparűzési adó
A KATA-s adózó választhatja, hogy iparűzési adó alapját a tételes nyilvántartás helyett, egyszerűsített módon vallja be és fizeti meg. Ez azt jelenti, hogy székhelyre és  telephelyenként 2.5-2,5 milliós adóalap után fizeti meg az  iparűzési adót.
A KATA-t ajánljuk azon partnereinknek akik személyesen végzik tevékenységüket egyéni vagy társas vállalkozásukban. Alkalmazottat nem foglalkoztatnak. A tevékenység végzéséhez alacsony költség szint kapcsolódik és nettó bevételük 6 millió Ft alatt marad.
KIVA
Ezen adónem legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a pénzforgalmi nyereséget és a személyi jellegű kifizetéseket adóztatja 16%-os adóval. Ez a 10%-os társasági adóhoz képest adó emelést jelent, viszont a 28,5%-os járulékokhoz képest csökkentést. Vagyis az áttérésről szóló döntést alapos mérlegelés kell, hogy megelőzze.
Az adó választható adónem, szinte minden vállalkozási forma választhatja,további korlát, hogy
– a foglalkoztatottak száma ne haladja meg a 25 főt,
– az előző évi elszámoltösszes bevétel az 500 millió Ft-ot
– a vállalkozásmérlegfőösszege ne haladja meg az 500 millió Ft-ot
– a vállalkozás mérlegfordulónapja december 31.
– a vállalkozásnak nincs  1 millió Ft-ot meghaladó adótartozása
A 16%-os KIVA alapja a vállalkozás pénzforgalmi eredményének  és a járulék alapot képező kifizetéseknek (egyszerűbben a bruttó bér) az összege.
A pénzforgalmi eredmény a záró pénzkészlet és a nyitó pénzkészlet pozitív különbözete. A pénzforgalmi eredményt korrigálja néhány, főleg hitelezéshez kapcsolódó korrekciós tétel. Vegyük észre, hogy ebben a szemléletben  eredményt csökkentő tételként jelenik meg az összes beruházási célú beszerzés.
Az adóalapot képletszerűen  az alábbiak szerint határozhatjuk meg:
+Pénzeszközök záró állománya
-Pénzeszközök nyitó állománya
+Személyi jellegű kifizetések
+Növelő tételek(1)
-Csökkentő tételek(2)
+Nem a vállalkozás folytatása érdekében felmerült kiadások(3)
=Kisvállalati adó alapja
=Adóalap*16%=KIVA
Ha az adóalap negatív akkor, egy kivételtől eltekintve, a személyi jellegű kifizetések összege után mindenképpen meg kell fizetni a 16% adót. Az egyetlen kivétel ha az adózó korábbi években új eszközöket szerzett be, ezáltal a korábbi években negatív volt a pénzforgalmi eredménye, amit elhatárolhatott. Ez a, beruházások miatt elhatárolt veszteség, a következő években akár nulláig is viheti az adóalapot.
(1): Pénzforgalmi eredményt növelő tételek:
– Hitel vagy kölcsön nyújtása
– A kapott hitel visszafizetésére fordított összegek
– Osztalékra és osztalék előlegre kifizetett összegek
– Elszámolásra kiadott összegek kifizetése
(2): Pénzforgalmi eredményt csökkentő tételek:
– Hitel, vagy kölcsön felvétele
– Az adott hitel visszafizetéseként kapott összegek
– Kapott osztalék, osztalék előleg
– Elszámolásra kiadott összegek visszafizetése
(3): Nem a vállalkozás érdekében felmerült kiadások
– Véglegesen átadott pénzeszközök
– 50 ezer Ft értéket meghaladóan igénybevett szolgáltatás, eszköz beszerzés ha a szerzés körülményei kapcsán feltételezhető, hogy a beszerzés nem az életszerű gazdálkodás körülményei között zajlott
– Korábbi évekre megállapított, de a KIVA időszak alatt megfizetett adók
– Megfizetett bírságok,
– Megfizetett KIVA   és KIVA előleg
– Alultőkésítés miatt szükséges, magas hitelállományra fizetett kamat.
– Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése
– Térítés nélküli eszköz átadás, szolgáltatás nyújtás
A KIVA kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Fontos, hogy nem váltja ki az osztalék fizetés során felmerülő 16%-os SzJA-t és a 14%-os EHO-t.
Amennyiben a a Pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív, úgy azt az adózó a következő 10 adóévre elhatárolhatja és adózás előtti eredményéből 10 egyenlő részletben levonhatja. Kivétel ez alól a fent említett beruházások miatti negatív eredmény.
Adminisztrációs terhek:
Az adóalanyiság bejelentéssel jön létre, melyet minden adóév december 1. és december 20. között lehet megtenni. A bejelentkezés következő év január 15-ig visszavonható.
Ha az adózó bármilyen ok miatt kilép a KIVA-ból akkor azt 2 évig újra nem választhatja.
A KIVA alá tartozó vállalkozás marad a számviteli tv. hatálya alatt, beszámoló készítési és, esetleges könyvvizsgálati kötelezettségei megmaradnak.
Az adóról bevallást a tárgyévet követő év május 31-ig kell adni.
Az adóra adóleget havonta vagy negyedévente kell fizetni.
          havonta fizet adóelőleget az a vállalkozás amelynek a megelőző évi adókötelezettsége az 1 millió Ft-ot elérte, vagy ha nem volt korábban KIVA  alany akkor az előző évi bevétele meghaladta a 100 millió Ft-ot
          a fenti értékhatárok alatt maradás esetén negyedévente kell adóelőleget fizetni.
          A KIVA alanyiság  megszűnik ha a vállalkozás  terhére számla vagy nyugta adási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett munkavállaló alkalmazása, vagy tisztázatlan eredetű áru forgalmazása  miatt bírságot szabtak ki.
Iparűzési adó tekintetében a KIVA alanyok az eddigi tételes adó alap meghatározás mellett választhatják az alábbi szabályt is, hogy adóalapjukat a KIVA alap 20%-al növelt összegében állapítják meg. Ha árbevétele kisebb mint 8 millió Ft akkor adóalapját a nettó árbevétel 80%-ában is meghatározhatja.
A KIVA szerinti adózást azon partnereinknek ajánljuk akik tevékenysége viszonylat magas bérköltséggel jár, és ehhez viszonylag alacsony nyereség szint kapcsolódik. Akkor is megfontolandó lehet az adónem alá történő bejelentkezés, ha a vállalkozás a következő adóévben viszonylag nagy összegű beruházást tervez.
Budapest, 2012. december 3.
Ferik Mária
könyvvizsg.
A fenti  tájékoztatónk csak a legfontosabb keretszabályokat tartalmazza, döntéshozatala előtt mindenképpen keresse meg szakembereinket! A teljeskörűség hiánya miatt jogi felelősség vállalásunkat kizárjuk!